Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Polgarok Haza (Budapest)

2006. december 6.

December 5-én több budapesti és vidéki helyszínen megemlékezést tartottak a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, 2004. december 5-én, a kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásról. A Magyarok Világszövetsége Budapesten, a Belvárosban rendezte összejövetelét, míg a fővárosi Polgárok Házában Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Martonyi János, a Fidesz-kormány volt külügyminisztere, Hende Csaba, az Országgyűlés jegyzője, valamint Jókai Anna Kossuth-díjas író kért szót. /A kettős állampolgárságról tartott népszavazásra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

2006. december 19.

Tőkés László Királyhágómelléki református püspök Budapesten a Polgárok Házában előadásában a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazást 1956-tal, illetve az idei szeptemberi-októberi eseményekkel állította párhuzamba. Mint mondta, egykor és 2004. december 5-én is nemzetárulás, idegen érdekek kiszolgálása és a magyar nemzet félrevezetése történt. Idén szeptemberben és októberben a tüntetések alkalmával, valamint az 1956-os forradalom ünnepén is ezzel a hazugságpolitikával kellett szembeszállni – tette hozzá. Véleménye szerint „neoliberális kozmopolitizmussal ötvözött internacionalizmus szellemében politizálnak az ország hatalmasai”, így válhatott október 23. a szabadság napja helyett a diktatúra napjává. Kijelentette: nyilvánvaló, hogy a két évvel ezelőtti népszavazás végkimenetele abban a politikában gyökerezik, amelynek „elsődleges és leplezetlen célja a hatalom megőrzése, a posztkommunista folytonosság biztosítása és a nemzet szétszakítottságának fenntartása” bel- és külföldön egyaránt. Tőkés László kifogásolta, hogy a magyar kormány a nemrégiben lezajlott magyar–román kormányülésen nem vetette fel az autonómia ügyét. Álláspontja szerint a kormány a kádári be nem avatkozás politikáját folytatja, holott a határon túli magyarság azt igényli, hogy a nemzet avatkozzon bele a határon túli nemzetrészek életébe. Nem szabad cinkosságot vállalniuk a magyar választópolgároknak egy olyan nemzetellenes politikával, amely sorsukra hagyja a határon túli magyar közösségeket – mondta a püspök. /Tőkés: December 5-én idegen érdekek kiszolgálása történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./

2007. december 6.

A három évvel ezelőtt, 2004. december 5-én a kettős állampolgárság kérdésében eredménytelenül végződött népszavazásról tartottak megemlékezést In memoriam: december 5. címmel december 5-én Budapesten, a Polgárok Házában.,,Azért gyűltünk össze, hogy felmutassuk a mi konok hűségünket az egy és oszthatatlan magyar nemzet iránt” – nyitotta meg az ünnepséget Hende Csaba, a Polgárok Házát fenntartó Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumi elnöke, fideszes politikus. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy három évvel a népszavazás után ,,legalább három tapasztalattal lettünk gazdagabbak”: a magyarországi politikai, szellemi elit túlnyomó része ma már nem ellenzi a kettős állampolgárságot; a vajdasági magyarság az őt sújtó, aránytalanul nagy csapások ellenére csak kismértékben fordult el az anyaországtól; valamint a magyar–magyar viszonyrendszerben korszakváltás zajlik. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere beszédében úgy fogalmazott: ,,2004. december 5-től ismét szégyen lett magyarnak lenni itthon, és még nagyobb szégyen határon túl. A szabadkai piacon, ahol azóta bátrabban ütnek arcon, Kárpátalján, ahol elszállt talán a legeslegutolsó, Európához fűződő remény, és Erdélyben, ahol a tolakodó idegenség joggal hivatkozik arra, hogy hazátlanok vagytok, magyarok. ” ,,December 5-én Kádár és Gyurcsány népe olyat tett, amely példátlan az európai nemzetek történetében: a gyomrán, a zsebén áthaladó érzelemtől uralva elutasította 3,5 millió testvére feléje nyújtott kezét” – mondta. Szász Jenő beszéde végén tiszteletbeli székely címet adományozott az ünnepségen jelen lévő Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek egyebek mellett azért, mert síkraszállt a nemzetegyesítés ügyéért. /A kettős állampolgárságról szóló népszavazásra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2008. december 6.

Adományt adtak át a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak december 5-én Budapesten a Polgárok Házában. Az adományt a ház látogatói adták össze, értéke összesen 1,25 millió forint, amit az alapítvány képviseletében Böjte Csaba atya vett át Mádl Ferenc volt köztársasági elnök feleségétől. A pénzbeli adományok mellett két teherautónyi tárgyi ajándékot is átadtak Böjte Csabának. Ezeket a pénzzel együtt a gyimesbükki árvaház javára hasznosítják. Böjte Csaba megköszönve az adományt azt hangsúlyozta, hogy minden segítség jól jön, amely egy magyar közösség fenntartását szolgálja. /Adomány a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2009. április 15.

A budapesti Polgárok Házában bemutatták a Trianon Kutatóintézet Trianoni Szemle nevű új folyóiratát. Az intézet a tíz éve működő Trianon Társasággal közös fóruma lesz a Trianon-témakörnek. A bemutatkozó ülésen mint meghívott jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány elnöke, valamint a folyóirat létrehozói: Raffay Ernő professzor és Szidiropulosz Archimedes görög származású, Magyarországon élő történész, továbbá Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke. A kutatóintézet – mint mondták – akadémiai szinten igyekszik alátámasztani a társaság mozgalmát. Elhangzott, hogy első lépésként a történelem tankönyvek revíziója lenne a legfontosabb, igaz történelmet kell adni a fiatalság kezébe. (kgyz): Új folyóirat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2009. augusztus 28.

A döntő ütközeten, „a megmaradásért folytatott küzdelmen már túl vagyunk, de hogy sikerre tudjuk vinni Magyarországot, azokon a küzdelmeken még nem” – mondta hallgatóságának Orbán Viktor Fidesz-elnök a budapesti Polgárok Háza fennállásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. „Egy óriási feladat áll előttünk: szép dolog, hogy fel tudtuk építeni a Polgárok Házát, de a feladat most az lesz, hogy felépítsünk egy másikat, egy 93 ezer négyzetkilométeres épületet, a magyarok régi-új otthonát” – jelentette ki telt ház előtt Orbán Viktor. /Orbán: a magyarok régi-új otthonát kell felépíteni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

2009. október 27.

Az elmúlt héten Budapesten a Polgárok Házában a mákói amatőr színjátszókör mutatkozott be. A rendezvény célja Nádasmente népművészetének egy töredékét, a lakodalom ősi hagyományát bemutatni. A főműsort megelőzően kalotaszegi népművészeti tárgyakból Szalai Erzsébet szervezett kiállítást. Kovács Pali Ferenc, a lakodalmi néphagyomány színpadra vitelének megálmodója, rendezője már több tíz éve foglalkozik a helyi fiatal színjátszókkal. A műsor végén a mulatság következett, amit Pillich Balázs, a Szarkaláb táncegyüttes vezető koreográfusának szólótánca indított. /Tötszegi Orsolya: Kalotaszegi lakodalmas Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998